Szintó hárfások

A februás 16-ai bejegyzésben Jimmy Rosenberg két felvétele ad ízelítőt a nyugateurópai sinti swing zenéből. Szintók Magyarországon is élnek, ők az egyik legkisebb létszámú hazai cigány népcsoport. Hagyományosan köszörűsök és ringlispilesek, céllövöldések. Zenészek is voltak köztük, a hazai szintó zene jellegzetessége, hogy kedvelt hangszerük a hárfa, ami ritka hangszer az európai népek zenéjében. A szintó muzsikusok repertoárja magyar nótákból csárdásokból, oláhcigány nyelvű cigány táncnótákból, és szintó nyelvjárásban énekelt archaikus hallgatókból áll. Ezen az archív felvételen két mohácsi szintó hárfás magyar csárdást játszik. (A szintókról bővebben olvashattok a Wikipédián.)

A Parno Grast Indiában

Az autentikus roma folkzenét játszó Parno Grast zenekar eljutott Indiába is, ott a helyi cigányokkal közösen forgatták ezt az alábbi klippet. Az együttes itthon legközelebb Paszabon (febr. 28.) és Nyíregyházán lép fel (márc. 14.).

Roma Road Movie: "Aves"

Baróti Éva "Aves" címmel egy egészestés road movie-t forgatott a 100 tagú cigányzenekar életéről. A film alapja a zenekar Monte Carlo-i turnéja. A többi epizód, a próbák, interjúk, sztorik, anekdoták, visszamlékezések erre a vezérfonalra vannak fölfűzve. A filmből sok mindenre fény derül: milyen egy muzsikuscigány síremlékének avatója; mennyi whisky elfogyasztása után lehet a Mátyás téren egy Csajkovszkij-művet a leggyorsabban elhegedűlni; hogyan éltek a hangszerész cigányok; és hogy hogyan legfinomabb a töltött pulykamell. (Természetesen édesköménnyel!) Itt sajnos csak egy tízperces részlet látható a filmből.

A gypsy cob

A gypsy cob egy lófajta, amit az angliai és írországi romák tenyészettek ki kb. 100 évvel ezelőtt. Ezek húzzák a vardo-kat, a színesen díszített lakókocsiaikat (lásd 2009. febr. 17-i bejegyzés). A gypsy cob nagytestű, hidegvérű fajta, de van póni változata is. Csikó korában játékos, de munkára fogva megbízható és kitartó. Gyorsan tanuló, okos fajta. Jellegzetessége a hosszú sörény és farok, valamint a sűrű, hosszú szőrzet a csüd tájékán, mely a patát is eltakarja. Több színben is előfordul, leggyakoribb a tarka. Ritkább, de nagyon népszerű a teljesen fehér változat is. A fajta hivatalosan elismert, törzskönyvezett fajta, mely az igen kedvező tulajdonságai miatt a nemcigányok körében is népszerű. A roma szólásmondás szerint "a gypsy cob csillogás a napfényben és nyerítés a sötétségben".

A bandzsára konyha Amerikában

A nyugati ember azt gondolná, hogy az indiai cigányok, a bandzsárák kultúrája olyan távoli és egzotikus. Lehet, hogy egzotikus, de nem is olyan távoli. Nem csak a bandszsára textilművészet termékeihez lehet könnyen hozzájutni az európai és amerikai butikokban (lásd 2009. febr. 12-i bejegyzés), de a bandzsára konyhával is könnyen meg lehet ismerkedni. Bandzsára éttermek sokfelé vannak a nyugati világban is, és különösen Amerikában (az USÁ-ban és Kanadában) rendkívűl népszerűek.

Ünnep: Február 20. a rabszolgaság eltörlése

Február 20. a romániai cigányság egyik legjelentősebb ünnepe, amikor a rabszolgaságból való felszabadulásról emlékeznek meg.

A két román államban, a Moldvai és a Havasalföldi fejedelemségben a középkortól egészen a XIX. század közepéig a cigányokat rabszolgasorban tartották. A rabszolgaság eltörlésére az 1850-es években fokozatosan, több lépésben került sor. A két fejedelemségben 1856. február 20-án törölték el véglegesen a cigányok rabszolgaságát, így ez a nap lett Romániában a rabszolgaság eltörlésének emléknapja.

Az itt látható plakát még a rabszolgaság idejéből származik, egy 1852-es rabszolgavásárról tudósít, ahol 18 férfit, 7 nőt, 10 fiú és 3 leánygyermeket hirdettek eladásra.

Karaván: a "vardo"

A cigányság egy része ma is vándorló életet él. A vándorlásnak többféle módja ismert, és különbözőek azok a lakókocsik is, amikben a vándorcigányok élnek. Ezeknek a festett, lakható lovaskocsiknak a neve: vardo. Ez ugyanaz a szó, mint a vurdon, vagy a verda. Az angliai és írországi romák egy része még mindig ilyenekben él. A képeken látszik, hogy nem csak kívűlről, de belűlről is pazar a látvány. Ahogy mondani szokták: keleti kényelem - nyugati nyugalom. És persze életvidám színpompa. (Ha a neten rá akartok keresni, akkor angol nyelven a gipsy waggon kifejezért érdemes beírni.)

Sinti swing: Jimmy Rosenberg

A sinti swingnek Django Reinhardt volt a megalakítója, valamikor az 1930-as években. Azóta a műfaj világhírűvé vált, és a sinti- és manush-cigányok között valóságos jazz-zenész dinasztiák alakultak ki. A sok tehetséges előadó közül az egyike a legjobbaknak a videón látható Jimmy Rosenberg.



Jimmy valóságos őstehetségként robbant be a swing és a jazz világába. Ezt bizonyítja ez az alábbi felvétele, amelyen még csak 12 éves. A sinti swingről is olvashattok bővebben itt a Wikipédián

Még mindig India - bandzsárák a filmen

Ez a rövid részlet Tony Gatlif roma filmrendező Lacho drom (Jó utat!) című filmjéből való, és a bandzsárák életébe nyújt bepillantást. Aki teheti, nézze meg a teljes filmet is!

A bandzsárák

Az indiai romák, a bandzsárák őshazája - akárcsak az európai romáké - az indiai Rádzsaszthán állam volt. Ma azonban már India egész területén megtalálhatóak, a legnagyobb létszámban India középső területein élnek.
A bandzsárák legnagyobb része hindu vallású. Különösen tisztelik a képen látható Durga istennőt, aki Síva isten felesége. Azt, hogy melyik istennőt tisztelik még rajta kívül, megtudhatjátok, ha idekattintotok a Wikipédiára.

Indiai roma textilek

Indiában kb. 30 millió roma él, ez nagyjából kétszer annyi, mint a világ összes többi részén élő romák számának kétszerese. Csoportjaikat ott leggyakrabban bandzsárának hívják és India lakosságának kb. 3%-át teszik ki. Ott is sok mindennel foglalkoznak, egyik jellegzetes iparáguk a textilművesség. Régebben ezek elsősorban saját használatra készültek, de jóideje már a turisták által kedvelt és vásárolt cikknek számítanak. Sőt, India még exportálja is ezeket, Magyarországon is könnyen hozzájuk lehet jutni indiai vagy keleti butikokban. (Persze a kínai butikokat leszámítva.) Akinek esetleg az alábbiakhoz hasonló terítője, tarisznyája, párnahuzata van, ezt az indiai roma asszonyoknak köszönheti!
Ezen a legfelső képen a centi mutatja, hogy milyen aprólékos munkákról van szó. Az alatta lévő egy hímzett ing részlete. Az aprólékos hímzés mellett jól látható az indiai roma textil másik jellegzetessége, a tükörszerű apró, kerek fémdíszek alkalmazása.

Az alsó képen a hímzett textilre kauri-csigát tettek díszítésnek, ami nem csak az indiai bandzsáráknál, de a balkáni romáknál is gyakori díszítőelem. Ez az alábbi már egy régi, muzeális darab, ezért kissé fakóbbak a színei.

Mert természetesen a bandzsára textilekre is az élénk színek használata a jellemző. Indiában mindenkire jellemzőek az élénk színek, de a bandzsárák még a környezetüknél is egy fokkal tarkábbak, élénkebbek, színesebbek - akárcsak a romák Európában és a világ többi részén.

Ez a legutolsó színes terítő-féle szép példája a tipikus bandzsára textílnek. A kauri-csiga és a fémtükrök mellett még gyöngyház gombok is vannak rajta!

Romanesthan, Cigányország, Gypsyland

Romanesthan, azaz Cigányország a közigazgatásban nem létezik, de az emberiség kulturális térképén jelentős helyet foglal el. Ebben a virtuális világban fogja ez a blog elkalauzolni az érdeklődőket, sok kép, videó, zene és hasznos link segítségével. Az oldal alján Romanesthan azaz Gypsyland látható Damian le Bas roma képzőművész megfogalmazásában.